A munkám során néha találkozom olyan rendszerekkel, amik már régen ki kellett volna pusztuljanak, de valahogy mégsem tették meg. A mai napon is egy ilyen dinoszaurusz jött velem szembe. Egy elköszönt kollégától vettem át a stafétát, a lehető legtöbb dologgal, de mindent mégsem lehet ugye. A rendszerre talán azt lehetne mondani, hogy jól áll neki a távolság. Legalábbis ha közelebbről kezded nézegetni a kódokat, mindenképpen ezt fogod gondolni :)

A múlt héten jött szembe az őskövület egy betegsége, amit úgy gondoltam sikerült is megoldani, de a mai nap folyamán még pár órát rá kellett szánnom, mert előbújt a fa mögül az erdő. Ekkor kicsit megilletődve néztem a mágikus katyvaszra, ami szépen lassan adja csak ki a titkait. Visszatekintve azt mondhatom, még sincs benne semmi varázslat. Csak bogozd ki a csomókat, és máris látni fogod mit is csinált a bűvész valójában.

No igen, a bűvészetben sem hiszek kicsi korom óta, amikor elkezdtem vele foglalkozni. A kézügyességem nem volt elegendő, de arra jó volt, hogy a legtöbb trükköt látom, ahogy az előadó csinálja. Oda lett a varázs. Igen, a tudásszomjnak is megvan az ára.